Mielőtt a Társadalmi dilemma 2020-as, amerikai dokumentumfilmet ajánlanám, szeretnék egy személyes élményt megosztani.

Pár évvel ezelőtt kulturális körúton vettem részt. Bár április végét írtuk, mégis hóviharba került a csoportunk. Mivel nálam leginkább tavaszi ruhák voltak, egy ujjatlan vastag dzsekit kivéve, így nem tudtam és nem is szerettem volna a Gullfoss vízesésnél sok időt eltölteni. Választottuk inkább közösen a zsúfolt látogatóközpontot. Számos amerikai és egyéb helyekről érkezett turisták álltak – velünk együtt – sorban a teákért, s kávékért. Akaratom ellenére volt időm nézelődni és megakadt a szemem a sok egyforma kabáton. Elcsodálkoztam ezen és még jobban megmustráltam a ruhákat. Négy-öt márka volt a leggyakoribb. Érdekesnek találtam, hogy ennyire “Hilfigeres”, “Ralphos” vagy éppen “Columbiás” lenne mindenki. Spontán jött fel bennem az a gondolat, hogy “hipnotizált majomként” élünk a bolygónkon. Különös megtapasztalás volt. Korábban az uniformizáltságunkat nem tudtam ilyen tisztán látni.

pokemon-1548194_1920.jpg

A bevezető után jöjjön a dokumentumfilm-ajánló!

Mielőtt rátérnék a közösségi média – Facebook, Twitter, Instagram, Google stb. – a film által bemutatott hatásaira, kérlek, nézd meg, hogy az okostelefonodat napi hány órán keresztül nyomkodod…

Egy izgalmasan felépített alkotással fog a néző szembekerülni, ha a Társadalmi dilemma című alkotásra rászánja a 94 percet. A nagy social tech cégek valaha volt magas beosztású emberei beszélnek azokról a csapdákról, amelyeket szinte akartuk ellenére hoztak létre.

Számomra az lett a fő üzenet, hogy az álhírek gyártása a hirdetések szempontjából a legnagyobb biznisz, illetve az állandó figyelem elterelés és manipuláció a legrosszabbat tudja az emberből kihozni. A dokumentumfilm, amelyben számos tudós is elmondja a véleményét, nagyon negatív képet fest arról a valóságról, amelyet az okostelefon-függőség mindannyiunknak jelent. Hatása egyszerre utópia és disztópia.

És hogy mit tehetünk?

Talán először azt, hogy üljünk le egy baráttal vagy családtaggal megnézni az alkotást, majd közösen beszélgessünk el a bennünk felmerülő gondolatokról és érzésekről. A film ugyanazon üzeneteket erősíti meg, mint amit a pszichológia is ad a kezünkbe:

Szükségünk van a másokkal való kapcsolódásra, a visszajelzésekre, a szeretetre és a határokra. Valamint nem árt tudatosítanunk, hogy minden kattintásunk egy “szavazatot” jelent…

Szeretettel ajánlom a szülőknek, nagyszülőknek és a pedagógusoknak ezt a dokumentumfilmet. Hiszen először önmagunkban kell azt a helyére tenni, amit a világban szeretnék láttatni. Minden középiskolásnak pedig javasolnám nemcsak a megtekintést, hanem hogy írjanak arról egy rövid fogalmazást, amit üzenetként magukkal visznek a filmből.

Mutasd meg a társkapcsolataidat, és megmondom, hogy ki vagy. (Harry Stack Sullivan)

Találj vissza a baráti beszélgetésekhez! És mondjuk a családi főzésekhez, a társasozáshoz vagy éppen az ölelésekhez!

Dr. Domján Mihály
pszichológus, családterapeuta

https://drdomjan.blog.hu

https://www.instagram.com/dr.domjan

www.pinterest.com/drdomjanmihalymiklos

https://drdomjan.hu

Az új pszichológusi podcastek meghallgathatók – akár vezetés, sütés-főzés, takarítás, futás közben – a Spotify-on, a Youtube-on, a Google Podcasts-en és az Apple Podcasts-en. Itt tudsz a többi hanganyagra feliratkozni is. 

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseket ajánlom:

Az összes többi ajánlót – film, könyv, programok – itt találhatja meg, illetve tematizálva az alábbiakra kattintva: HBO GONETFLIX.

Amennyiben a blogbejegyzések és a podcast-ek értéket képviselnek számodra, mi több, a továbbiak elkészítését támogatni szeretnéd, akkor azt a Patreon oldalamon meg tudod tenni.

Hálásan köszönöm!

sullivan.jpg

(Fotók forrása: saját és pixabay.com)