smile_pixabay.jpgTalán szabad azt írnom, hogy a panaszkodás kultúrájában élünk. Bár vágynánk egy elfogadó és inspiráló környezetre, de sokszor észre sem vesszük, hogy mi sem tudjuk ezt megteremteni, sőt inkább látványosan „temetjük” magunkat. Az elégedetlenség – sajnos – népbetegség.

A sérelmek kimondására természetesen szükség van, hiszen gyógyító aktus, azonban egyesek sportot űznek a nyavalygásból. Mások azt az „izmukat” fejlesztették ki, hogy bármit hallanak, rögtön rátesznek még egy lapáttal. A túlpanaszkodás mellett gyakori az a hajlam is, hogy adott helyzetben azonnal a dolgok negatív oldala van kiemelve. Újabb csoport könnyedén „ingázik” a siránkodás és a másik kritizálása, mi több megvetése között. A sort végtelenül lehetne folytatni, de talán azért a „megélhetési energiavámpírokat” meg kell még említenem…

Aki sokat panaszkodik, általában önmagával elégedetlen, amit azután „lever” másokon. 

keri_te_s_pixabay.jpgA parttalan panaszkodás hatására – ráadásként – az énközpontúság fixálódik, nem beszélve az ilyenkor újból felidézett stresszes helyzetek hormonális változásairól. A tartós érzelmi megrázkódtatások mindannyiunkat megbetegítenek.

Ugorjunk most egy nagyot előre! 

Közel egy év óta tudatosan gyakorlom a naponkénti hálaadást. Próbálok odafigyelni a blogbejegyzés címét adó szemléletre is. Fokozatosan erősödik bennem az, hogy mindenki maga dönti el, hogyan viszonyul az adott élethelyzetéhez. Persze mindez egy tanulási folyamaton keresztül zajlik – hasonlóan egy idegennyelv elsajátításához. 

A választás lehetősége a kezünkben van! 

Ezt a blogbejegyzést a munkámból vett példával szeretném illusztrálni. Az anonimitás kedvéért csak egy kis részletet osztok meg – azt is módosítva.

A párterápia sokadik alkalmán visszanéztünk a megtett útra. A házaspár egyik tagja elmondta, hogy számára mi okozta a fordulatot. Az egyik váratlan konfliktusukban, amikor újból elhangzott a társa szájából a „Jó, akkor most elhagylak!” című mondat, már nem ijedt meg. Azt érezte, hogy ha ennyi volt, akkor legyen így. Spontán elkezdett magában hálát adni azokért a szép dolgokért, amit az elmúlt 15 évben a házasságban kapott. Köztük a gyönyörű gyermekükért, a sok szép pillanatukért és hogy mennyi mindenben felnőtté vált. A hálaadásban örömöt élt meg. Ez a derű „magától” töltötte be a korábbi félelmeinek és elvárásainak a helyét. Ekkor történt meg az elengedés pillanata. „Ha ennyi volt, akkor legyen így.” Az őszinte fordulata persze nem maradt nyomtalan. A társa elkezdte viszonozni a felszabadultságát és a pozitív átalakulását…

Ez a váratlan szemléletváltozás engem is megérintett. Nemcsak a házasságuk hatalmi harcai csitultak le, hanem megerősödtem abban, hogy egy újabb bejegyzést írjak a hála gyógyító erejéről.

Hiszek abban, hogy a félig üres „poháron” való nyavalygás helyett hálát lehet adni a félig teliért! 

 

bara_tsa_g_pixabay.jpgA bevezető után pár kérdést szeretnék felvetni azzal kapcsolatosan, hogy mit lenne érdemes bevetni a folyamatos panaszkodás ellen:

1. Képes lennél-e arra figyelni, hogy tárgyilagos stílusban fejezd ki magad? Ismered-e az énüzenetek fogalmát? Utána tudnál ezeknek nézni?   

2. Megszabhatnád-e azt magadnak, hogy egy sérelemről maximum hányszor panaszkodj? 

3. Mi történne, ha a negatív gondolatok szabadon engedése után rögtön rátérnél a megoldások keresésére?  

3. Fel tudnád-e ismerni, illetve képes lennél-e felvállalni az emberi szükségleteidet? 

5.Tudnál-e magadnak időt adni arra, hogy felülvizsgáld: kiknek akarsz megfelelni?

pixabay_szi_vek.jpg6. Mennyire vannak a kapcsolataidban az adok és a kapok egyensúlyban?

7. Hogy vagy a következő gondolattal: az emberi síkon a jó és a rossz – „lent és fent” – együtt jár

8. Amikor sokadszorra „alaposan” panaszkodsz, akkor kívülről hány évesnek látod magad? Felnőttnek vagy gyermeknek? 

+1. Szoktad-e gyakorolni a naponként hálaadást? Részeletesebben lásd erről A legegyszerűbb „méregtelenítő” eszközöd a hálaadás című blogbejegyzést.

Talán kedvet adtam ahhoz, hogy elgondolkozz a szemléletváltás lehetőségén!

Neked jó, ha hálássá válsz! 

 

Dr. Domján Mihály

misi4.jpg

https://drdomjan.blog.hu

https://www.instagram.com/dr.domjan

www.pinterest.com/drdomjanmihalymiklos

www.drdomjan.hu 

 

Az új pszichológusi podcast-ek meghallgathatók – akár vezetés, sütés-főzés, takarítás, futás közben – a Spotify-on, a Youtube-on és az Apple Podcast-on. Itt tudsz a többi hanganyagra feliratkozni is. 

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi blogbejegyzéseket ajánlom:

 

Amennyiben a blogbejegyzések és a podcast-ek értéket képviselnek a számodra, mi több, a továbbiak elkészítését támogatni szeretnéd, akkor azt a Patreon oldalamon meg tudod tenni.

Hálásan köszönöm!

 (Képek forrása: saját és pixabay.com)