Megszoksz vagy megszöksz?

Karácsonyi ajándékba kaptam az Örkény Színház előadására a jegyet. Gyanútlanul egy könnyed „játékra” számítottam, de már a legelejétől beszippantott a darab. Olyan fokú férfienergiákkal nyit a produkció és tartja végig fent az első felvonás alatt az „áramlást”, hogy azt éreztem, én is ott ülök a kaszinóban. A fergeteges „kocsmai” hangulat, a dinamikus zene, a szatirikus beszólások és poénok kizárták a színház előtti világomat és fokozatosan érkeztem meg oda, hogy egy vagyok a laposladányi „elitből”. Kíváncsivá tett az erős kezdés, hogy vajon mi fog megszületni a színpadon. Egy döbbentes kórrajz arról, amiben élünk…

Szép Ernő 1918-as művéből a Mohácsi testvérek mesteri „kezei” gyúrták újra a Patika színművet. A főszereplő, a patikus segédje – Novkov Máté – nagy elánnal érkezik a fővárosból a poros semmibe. Váltja a régi alkalmazottat. Próbál a lelkesedésével és a naivitásával a leosztott szerepekben élő emberek közé beintegrálódni – sikertelenül. Közben pedig beleszeret a patikusnéba…

A második felvonásban a feleség, Radnay Csilla, szembe találja magát egy fogfájásnak köszönhetően a szerelmes férfivel, de nem tud hinni neki. Az erős csodálat, amit kap, azonban mégis megnyitja. Megosztja fájdalmas és veszteséggel teli életének a történetét az új segéddel. Kiderül, hogy eszköztelenül és reménytelenül sodródik. Itt hangzik el először a „Boldog vagy?” kérdése. A férfi ostroma csak nem csitul és nézőként reménykedni kezdtem abban, hogy lesz a nőnek ereje igent mondani önmagára…

A történet befejezéséhez jó szórakozást kívánok!

Annyit még a darabról, hogy erős hatóerővel bír és pár kérdést felvetett bennem. Köszönet ezért a főszereplők mellett Znamenák István tehetségének!

Milyen téren van bennem lelkesedés?
Mekkora ára van az életemben a biztonságnak?
Tudok-e egy adott helyzetben nemet mondani?
Mennyit ér magamnak az életem?
Kinek akarok megfelelni?
Mit jelent nekem az a kifejezés, hogy elhatárolódás?
A kapcsolataimban az igazságot keresem vagy az együttműködést?
Fel tudom-e azt vállani, ha valamit nem szeretek?

Talán ezeken a kérdéseken színházi élmény nélkül is el lehet gondolkozni, sőt valakivel megosztani azt, ahol tartunk. Sokszor az egyensúly megtalálása a cél, nem pedig a végletek. Ehhez persze (ön)szeretet kell. Ennek hiányát a darab a zsenialitásan bemutatja. Néha tükörbe is kell néznünk!